(1088 Budapest, Múzeum krt.
6-8. „I” épület. II. emelet)
10:00-10:10:
Megnyitó – Erdélyi Ágnes
I. Szekció:
Barbárok
Elnököl: Geréby
György
10:10-10:50: Vér
Ádám: Prófétanők és női extatikusok az Újasszír Birodalomban – vitaindító:
Esztári Réka
10:50-11:30: Pajor
Sándor: A njája iskola érvelési rendszerének fejlődése Gautamától Vátszjájanáig
– vitaindító: Máté András
11:30-11:50:
Kávészünet
II. Szekció:
Pogányok
Elnököl: Bodnár
István
11:50-12:30:
Vonnák Diána: Az orvos, a törvényhozó és a zsarnok - variációk egy témára? –
vitaindító: Betegh Gábor
12:30-13:10: Benedek
Zsolt: "És mindez Zeusz keze műve" avagy isteni jelenlét Szophoklész Trakhiszi
nők c. darabjában – vitaindító: Bárány István
13:10-14:40: Ebédszünet
III. Szekció: Együgyűek
Elnököl: Bárány
István
14:40-15:20: Kelenhegyi
Andor: „És láták az Istennek fiai az emberek leányait” Az angyal és a nő,
akinek nem szabadna szülnie. – vitaindító: Koltai Kornélia
15:20-16:00: Ribáry
Márton: Identitás- és határváltozások a korai rabbinikus irodalomban –
vitaindító: Sturovics Andrea
16:00-16:40: Parlagi
Gáspár: Ember az asszonytalanságban – Vágy, kísértés, elkerülés a korai
szerzetesi irodalomban – vitaindító: Geréby György
Az Ókortudományi Intézet által, minden tavaszi félévben meghirdetett előadássorozat ezúttal "Nemi szerepek az ókorban" címmel indul! Várunk minden kedves érdeklődőt! (Az előadást a hallgatók kurzusként felvehetik BBN-OKO-201 kódon, vagy közismereti tanegységként a BBV-100.08 kódon)
Ideje: febr.16-tól minden csütörtökön, 16:00-tól Helye: Gólyavár, Pázmány Terem
Program:
február 16: (Wessely Anna) február 23: Házasság és népesedés az ókori Közel-Keleten (Marossy Attila) március 1: Női szerepek a görög és a római világban (Németh György) március 8: A nemi szerepek Mezopotámiában (Kalla Gábor) március 22: Nemi szerepek és irodalmi műfajok (Ferenczi Attila) március 29: Nők férfi szerepben (Bolonyai Gábor) április12: Istennők, feleségek, örömlányok: nők a klasszikus indiai kultúrában” (Dezső Csaba) április 19: A nő mint metafora és mint valóság az ókeresztény irodalomban (Kendeffy Gábor) április 26: A sötétség házának gyermekei - és az asszonyok, kik gondot viselnek rájuk (Esztári Réka) május 3: Nemek és allegória a hellénisztikus zsidó irodalomban (Buzási Gábor) május 10: A nemi szerepek régészete (Siklósi Zsuzsanna) május 17: Egyiptom és a nők (Hasznos Andrea)
A Hahn István emlékére, családja által jegyzett Non omnis moriar Alapítvány Kuratóriuma
2011. november 7-én rendezi meg
az Alapítvány 2011. évi díjátadási ünnepségét.
P R O G R A M
Megnyitó
Simon Zsoltnak, a 2009. év díjazottjának „Vorarbeiten zu einer hethitischen Demographie I. Die Einwohnerzahl des hethitischen Reiches anhand der schriftlichen Quellen” című könyvét Németh György mutatja be
Simon Zsolt előadása „Hettita népszámlálás” címmel
Az Alapítvány Kuratóriuma döntésének kihirdetése, a 2011. év díjazottjának köszöntése
Időpont: 2011. november 7. 16:00 Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. 2. emelet 252.)
X. MAGYAR ÓKORTUDOMÁNYI KONFERENCIA, PILISCSABA 2012
SZÖVEG ÉS HAGYOMÁNY
Szeretettel várunk minden előadót és érdeklődőt a magyar ókortudománykövetkező, 2012-ben esedékes országos konferenciájára. A konferenciahelyszíne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara,szervezője a katolikus egyetem Klasszika-Filológia és MedievisztikaIntézete, időpontja 2012. május 23-26 (szerda-szombat).
A konferencia választott témája - szöveg és hagyomány - alkalmasnak tűnikarra, hogy az ókorral foglalkozó magyar kutatók a lehető legnagyobb számbanadhassanak számot legújabb kutatásaikról és eredményeikről. Szívesenfelveszünk a tervezet programba minden olyan előadást, melynek terjedelmenem haladja meg a 20 percet és a tág értelemben vett ókortudomány valamelyikterületéhez kapcsolódik. Különösen azokat a kutatókat buzdítjukjelentkezésre, akiknek érdeklődése a klasszikus ókori nyelvek szövegeshagyományára és a hagyomány késő ókori, középkori és újkori továbbéléséreirányul.
A jelentkezéseket - az előadás címével - 2011. december 15-ig várjuk azalábbi drótposta címen mok2012@btk.ppke.hu. A jelentkezés a konferenciahonlapján válik véglegessé néhány soros összefoglaló feltöltésével. Az egyesülésszakok és előadások beosztását 2012 tavaszán alakítjuk ki.
A konferencián való részvételért terveink szerint fizetni nem kell. Szállásta vidéki előadók számára saját költségre korlátozottan tudunk biztosítaniKlotildligeten.
Az ELTE BTK Ókortudományi Intézet hallgatói érdekképviselete
szeretettel hív Önöket/Titeket
a Bölcsész Napok keretén belül szervezett
intézeti diákkonferenciára.
Helyszín: 1088 Bp., Múzeum krt. 4/F, Kerényi-terem.
Időpont: 2011. május 5., csütörtök, 9-12h
Tervezett program:
9:00 -9:10 - Megnyitó 9:10-9:30 - Peszlen Dóra - Dódóné és az ólomtáblák 9:30-9:50 - Guba Ágoston - Plótinos lélekfilozófiája 9:50-10:10 - Lászlók Judit - De vajon mit gondolt a költő? - Prófétikus zsoltárok a hagyomány tükrében 10:10-10:30 Szünet 10:30-10:50 - Takács Dániel - A thébai nyugati part és néhány temploma 10:50-11:10 - Faragó Tibor - Bronz Oziriszek kormeghatározásának problémái és lehetõségei 11:10-11:30 - Kerekes Miklós - Az első horoszkópok 11:30-11:50 - Földi Zsombor - Mezopotámiai olajjóslás 11:50-től kérdések, beszélgetés (korlátlan ideig)
AZ ÓKORI KELETI KULTÚRÁK KUTATÁSA ÉS OKTATÁSA AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN
Ünnepi ülésszak és konferencia az Egyiptológiai Tanszék illetve az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék közös rendezésében
2010. október 28. (csütörtök), Gólyavár, A terem
16.30 Dezső Tamás dékán: Köszöntő Török László (akadémikus, MTA Régészeti Intézet): A magyar egyiptológia története Mahler Ede kinevezésétől napjainkig Komoróczy Géza (professor emeritus, ELTE BTK): Az ókori Elő-Ázsia a pesti egyetemen: nemzeti célok vagy tudományos kutatás
18.30 Jan Assmann (Professor emeritus, Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg): Ancient Egypt and the Cultural Memory of the West
2010. október 29. (péntek), A épület, Kari Tanácsterem
9.30-11.00 I. szekció: Egyiptológia elnök: Török László
Bács Tamás: Királyi ősök emlékezete: megjegyzések egy királylistához Hasznos Andrea: Kopt szerzetesek a thébai nyugati parton Irsay-Nagy Balázs: A lovag, a szerzetes és a kopt ábécé Schreiber Gábor: Az ősvíz, Théba és Amun
11.00-11.30 Kávészünet
11.30-13.00 II. szekció: Assziriológia elnök: Komoróczy Géza
Dezső Tamás: Út a győzelemig Kalla Gábor: Perben és haragban (óbabiloni jogi esetek) Niederreiter Zoltán: Újasszír és újbabiloni királyi képmások és jelvények Zólyomi Gábor: Hogyan tanítsunk meg sumerül egy honlapot, és minek?
13.00-14.30 Ebédszünet
14.30-16.00 III. szekció: Hebraisztika elnök: Zólyomi Gábor
Bányai Viktória: Szefárdiak és Askenáziak Magyarországon Buzási Gábor: Napszimbolika a „József és Aszenet” történetben Koltai Kornélia: Pragmatikai vizsgálatok a klasszikus héberben Komoróczy Szonja Ráhel: A nagyszombati kiűzetés a jiddis legendák tükrében
Ez alkalommal az Ókor új tematikus számát rendhagyó módon, Kalla Gábornak a Háború és béke szám bemutatóján elhangzott ismertetője nyomán mutatjuk be.(A szerk.)
Elméletileg a helyzet igen egyszerű: a háborúk alkotják a történelem vezérfonalát az írásos és képi forrásokban, és gyakran jelenik meg a győztesek által kialakított béke is. Az Ókori Keleten az uralkodók hadjáratairól szóló, propagandisztikus elemekkel tarkított beszámolók teszik ki a történeti szövegek nagyobbik részét, de a csataterek eseményei adják a klasszikus kori történeti művek súlyponti motívumait is.
Ez nem véletlen. A háborúk emeltek magasra és döntöttek le birodalmakat és kisebb helyi hatalmakat is. A katonai erő meghatározó módon alakította és alakítja ma is a gazdaságot, a békebeli erőviszonyok rendszere háborúkban alakul ki. Egy-egy közösség, társadalom gazdasági helyzetét, az erőforrásokhoz való hozzájutásának lehetőségeit és annak árát alapvetően hadseregének sikeressége vagy kudarca határozza meg. Adófizető volt-e, vagy az adókból részesült-e? Persze voltak olyan államok is, melyeket katonai sikerei vittek egyre közelebb a bukáshoz, ha nem tudták megnyerni a békét, azaz nem voltak képesek olyan viszonyokat teremteni, melyben a hatalmi perifériákon élők adójukért nyugalmat és biztonságot, gazdaságuk fejlődésének lehetőségét kapták. A kisebb államok számára katonai erejük meghatározó volt abból a szempontból is, hogy alávetésük esetén milyen feltételű békét voltak képesek kialkudni.
Bármennyire a fáj is ez pacifista lelkünknek, a nagy kultúrák és civilizációk véres harctereken születtek, az öldöklő csaták nélkül nem koncentrálódhatott volna annyi erőforrás, amennyi a magaskultúra kialakulásához kellett. Valamennyi kiemelkedő ókori kulturális teljesítmény mögött ott állt egy hatalmas katonai potenciál, elég csak az ókori világ csodáira gondolnunk. Az államok és civilizációk kialakulásának elméletei között már régóta verseng a békés, társadalmi megegyezésen alapuló Rousseau-i modell, és a katonai erő és erőszak által kialakított hatalomkoncentráció lenini modellje. Az utóbbi időkben ez utóbbit támogató adatok kerülnek egymás után elő, sorban kiásott tömegsírok cáfolják a békés őskorról szóló elképzeléseket is. Ezzel természetesen nem a katonai erőszak apológiáját szeretném elmondani, csak a történeti tényekre szeretném felhívni a figyelmet.
A háborúknak és a békének számos különböző aspektusuk van, ezt a sokszínűséget szerencsés módon tükrözi ez az Ókor-szám is. A harctéri sikeresség egyik záloga a megfelelő infrastruktúra, többek között a megfelelő formájú és minőségű fegyverzet. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a lapszám első cikke Simon Zsolt tollából, amely arra az egyszerűnek tűnő kérdésre keresi a választ, hogy „Milyen kardot használtak a hettiták?”. A dolgozatból a sok érdekes részlet mellett kiderül, hogy erre kérdésre a leletek szórványos volta miatt nem olyan egyszerű választ adni, a konklúzió pedig az, hogy eltérő hagyományok figyelhetőek meg, a hosszú és rövid pengéjű kardok nemcsak időben váltják egymást, hanem egymás mellett is éltek.
A védőfegyverek, ezen belül is a díszes páncélzat szimbolikus jelentőségéről tudhatunk meg sok izgalmas részletet Budai-Balogh TiborHadvezések fegyverben. Páncélos szobrok az Aquincumi Múzeum gyűjteményében című cikkéből, melynek apropóját az Aquincumban talált római páncélos szobrok adták, de áttekintést kapunk a szobortípus fejlődéséről az itáliai eredetéről is.
A katonai sikerek másik zálogát a megfelelő kiképzés jelenti. Kató Péter cikke (Katonai kiképzés a hellénisztikus polisokban) azokat az intézményeket tárgyalja, melyek a polgárok katonai kiképzését szolgálták a hellénisztikus polisokban. A kisebb közösségek ezzel teremtették meg maguk számára az önálló katonai erőt és ezzel együtt a viszonylagos függetlenségüket is a nagyhatalmak árnyékában.
A kiképzés mellett fontos szerepet játszott a katonai morál is. Ennek fenntartásában a rómaiknál és hatásukra más népeknél is fontos szerepet játszottak a gladiátorjátékok, mint ahogy ezt Kopeczky RitaGladiátorjátékok és katonai morál a köztársaságkori Rómában és Rómán kívül című cikke olyan plasztikusan bemutatja.
A harci morál fenntartását és az ellenfél megfélemlítését szolgálták a keltáknál a harci trombiták, a carnyxek, melyek irdatlan zajt csaptak a csatatereken. Az erről az érdekes tárgytípusról való tudnivalókat Szabó Miklós cikke mutatja be számunkra A carnyx füle címmel, melynek apropóját egy rejtélyes bronz fül Galliából és egy kisplasztika Magyarországról adta. Bár ez a dolgozat külön rovatban szerepel, nyugodtan kerülhetett volna a tematikus cikkek sorába is.
Az egyéni képességek, a motiváltság és a jó fegyverzet sem elég megfelelő katonai taktika nélkül. A legtöbb nagy civilizáció számára óriási kihívást jelentett a nomádok harcmodora. A rómaiak is számos alkalommal kerültek szembe ezzel a problémával, hogy miképpen reagáltak erre, ennek kiváló példáját mutatja be számunkra Forisek Péter cikke, melyben Arrianos „Az alánok elleni csatarend” című kevéssé ismert művét mutatja be fordításban és látja el kommentárokkal. A római haditaktika finom részleteiben járatlan olvasó számára különösen érdekes az a szinte művészi kidolgozottság, ahogy rómaiaknak az alánok rohamára reagálniuk kell.
A háborúk nagy szerepet játszanak a mitológiában és a teológiában is. A világ az egyik mezopotámiai hagyomány szerint istenek és démoni lények harcán keresztül jött létre, egy ősszörny, Tiamat kettévágott testéből alakítja ki Marduk isten a kozmoszt. Ezt a történetet, Tiamat szörny démoni kiséretének tagjait és az ellenük bevetett különleges harcmodort mutatja be Pálfi ZoltánMarduk és Tiamat küzdelme, avagy az istenek fegyverzete című cikkében.
Az ószövetségi hagyomány szerint az Úr a háborút használja fel tervében, hogy az őt nem kellően tisztelő, a vallási hagyományoktól elforduló Áhábot megbüntesse. Ennek körülményeiről, a rámót-gileádi csatáról szól Kőszeghy MiklósÁháb utolsó háborúja című cikke, melyből azt is megtudjuk, valójában mekkora seregek csaphattak össze Izrael és az arámi Damaszkusz küzdelmében.
A források jellegét jól tükrözi, hogy a békéről csak egyetlen, de annál érdekesebb cikk szól. Grüll Tibor munkája, melyet Pax Romana – alulnézetben. Hogyan látták a zsidók a „római békét”? cím alatt olvashatunk, azt a feszültséget mutatja be, amely a sajátos zsidó hagyományok és a teljesen eltérő jellegű római civilizáció között húzódott. Ezt a kibékíthetetlen ellentétet jól leírja egy, a zsidó háborúról a cikkben olvasható mondat: „A zélóták és a rómaiak szívós, sőt elkeseredett viadalában kétféle világprincípium csap össze.” Ez az ellentét megmaradt békeidőben is.
Ezzel véget is ért a tematikus számba tartozó cikkek sora, de a folyóirat hagyományai szerint mindig találunk egyéb témákról szóló tanulmányokat is. E sorban az első Simon Zolt dolgozata, melyben a hettita királyok listájának újabb adatokkal kiegészített rekonstrukcióját rekonstrukcióját közli. A régészeti rovatból Szabó Miklós cikkét már említettem, a másik cikk Tóth Zsolté, aki Római kori sírépítmény a pécsi Széchenyi téren cím alatt számol be Sopianae kutatásának egyik legújabb fejleményéről, a legújabb római kori sírépítményről. A 2009-es ásatások izgalmas lelete az ásatók szerint az 5. századra keltezhető, így a temető egyik legkésőbbi emléke lehet.
A Szépművészeti Múzeum egyik legújabb szerzeményét mutatja be Hans Rupprecht Goette és Nagy Árpád MiklósMárvány sztélé Rhéneia szigetéről című rövid tanulmánya. Ez a késő hellénisztikus kori márvány sírsztélé lelhely nélküli, de minden valószínűség szerint a délosiak temetkezőhelyéül szolgáló Rhéneia szigetről származik és egy félezer darabot számláló ismert csoportba illeszkedik.
Gulyás András egy a legtöbbünk számára elérhetetlenül távoli, de annál fontosabb kiállításról számol be, amely a kairói Egyiptomi Múzeumban a thébai nekropoliszban folyó magyar ásatásokat mutatta be. Ezeknek a több évtizede folyó feltárásoknak a nemzetközijelentőségét jelzi, hogy eredményeiket az egyiptológia egyik központjában, a kairói Egyiptomi Múzeumban mutathatták be.
A lapszámot Rosta KosztaszNietsche és Kerényi az ókortudományról című izgalmas tanulmánya zárja méltó módon. Ennek a cikknek a kapcsán két nagy tudós szemléletén keresztül alkalmunk van arra, hogy elgondolkodjunk az a filológia szerepéről a mai tudományban, még szélesebb értelemben számot vessünk az ókortudománynak a társadalomban betöltött szerepéről.
a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara
tisztelettel meghívja Önt a 2010. március 9-én kedden 15 órakor tartandó könyvbemutatóra a Bölcsészettudományi Kar I. emeleti dísztermébe (1088 Budapest, Reviczky utca 4.)
2009 decemberében indult egyetemünk Történeti Intézetének évente kétszer megjelenő új történeti és filológiai folyóirata, az
ORPHEUS NOSTER
A más kutatóhelyek szerzői számára is nyitott lapot és annak első számát bemutatja
Prof. Dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára
Dr. Zólyomi Gábor, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet igazgatója, az Ókortudományi Társaság elnöke
Dr. habil. Botos Máté, a PPKE BTK dékánja
Prof. Dr. Szabó András, a KRE BTK dékánja
Zongorán közreműködik: Szilasi Alex, MTA nívódijas zongoraművész, a 2008-as év klasszikus művésze, Gramofon-díjas, egyetemünk tanára
A kötet a bemutatón kedvezményes áron megvásárolható
A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület
tisztelettel meghívja Önt
2010. március 4-én (csütörtökön)
délután fél 5 órai kezdettel
az Ókor folyóirat
szerkesztőségi ankétjára
a Folyóiratok Háza
rendezvénysorozat keretében.
Cím: TIT székház (9700 Szombathely, Kőszegi u. 2.)
Előadások:
Vér Ádám, ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék: Jeruzsálem ostromzár alatt. Szín-ahhé-eriba Kr. e. 701-es hadjárata az ókori keleti és biblikus források tükrében
Sosztarits Ottó régész, Savaria Múzeum - Iseumteam: Savaria településtörténeti sajátosságai
.jpg)
