2007. november 20.

Cikkajánló

Ajánlom mindenki figyelmébe a Le Monde diplomatique novemberi számában Florence Dupont „Az antik Róma – HBO-kamerával” c. írását (különösen a Trója-film körül itthon is lezajlott vita fényében). Elolvasható itt.

2007. november 16.

Megjelent a CECYE konferencia-kötet

Endreffy Kata és Gulyás András szerkesztésében páratlanul gyorsan – gyakorlatilag egy év leforgása alatt – napvilágot látott az a Proceedings kötet, amely a tavaly nyár végén, Budapesten rendezett Fiatal Egyiptológusok Negyedik Közép-Európai Konferenciája (Central European Conference of Young Egyptologists) előadásainak cikkváltozatait tartalmazza. A Studia Aegyptiaca sorozatban megjelent gyűjtemény 28 tanulmányt tartalmaz, számos magyar szerző mellett több országból mutatkoznak be fiatal kutatók a lapjain. Fontos és érdekes vonása a könyvnek a tartalmi sokszínűség és változatosság, hiszen a konferencia elsősorban a térségben dolgozó doktoranduszokat, fiatal kutatókat kívánta tudományos találkozóra egybehívni, így csak részben volt tematikusan kötött. Ennek megfelelően az egyiptológia gyakorlatilag minden területéről találhatók tanulmányok a kötetben.

A 2006-os konferencia honlapja: www.geocities.com/cecye2006/

2007. november 15.

Konferencia

Filológia interpretáció médiatörténet
"A filológia mint kultúrtechnika" MTA TKI projekt konferenciája

2007. november 22–24.
ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
1088 Bp., Múzeum krt. 4/a
A/329 (Horváth János-terem)


November 22., csütörtök

Elnök: Déri Balázs
9.00–9.20 Megnyitó: Dezső Tamás | Kulcsár Szabó Ernő
9.20–9.40 Kulcsár Szabó Ernő: Szövegtudomány-e még a filológia?
9.40–10.00 Kecskeméti Gábor: A konstitutív filológia a kora újkorban
10.00–10.20 Bene Sándor: Filológia, írástörténet, régi magyar irodalom
10.20–10.50 Vita

10.50–11.20 Kávészünet

Elnök: Hárs Endre
11.20–11.40 Déri Balázs: Prudentius útja a kánonba
11.40–12.00 Acél Zsolt: Szó és írás a római költészetben
12.00–12.20 Simon Attila: Az antikvitás érzéki hagyománya
12.20–12.40 Tamás Ábel: Az olvasás veszélyei és a filológia oltalma
12.40–13.10 Vita

13.10–15.40 Ebéd

Elnök: Kecskeméti Gábor
15.40–16.00 Hárs Endre: Herder tapogatódzik
16.00–16.20 Laczházi Gyula: Az anamorfózis a kora újkori magyar irodalomban
16.20 Vita

November 23., péntek

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő
9.00–9.20 Horváth Iván: Gutenberg szövegkiadói eljárása
9.20–9.40 Kovács Béla Lóránt – Salgáné Dr. Medveczki Marianna: Metanyelv és filológia
9.40–10.00 Bárczi Ildikó: A hipertextualitás mint a késő középkori prédikációs hagyomány működésének kulcsa
10.00–10.30 Vita

10.30–11.00 Kávészünet

Elnök: Kulcsár-Szabó Zoltán
11.00–11.20 Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc 1953-as szonettjeinek poétikai és filológiai szembenállása
11.20–11.40 Bartal Mária: Weöres Sándor irodalomtörténete
11.40–12.00 Schiller Erzsébet: Esti Kornél magára talál
12.00–12.30 Vita

12.30–14.40 Ebéd

Elnök: Kabdebó Lóránt
14.40–15.00 Fehér M. István: Szövegkritika, kiadástörténet, interpretáció
15.00–15.20 Kulcsár-Szabó Zoltán: Filológia az irodalom előtt?
15.20–15.40 Molnár Gábor Tamás: Filológia és pedagógia az amerikai dekonstrukcióban
15.40 Vita

November 24., szombat

Elnök: Molnár Gábor Tamás
9.00–9.20 Tverdota György: „K betőkkel szól keményen”
9.20–9.40 Hansági Ágnes: Regényfilológia = könyvfilológia
9.40–10.00 Bónus Tibor: Proust a filológiáról és a Proust-filológia
10.00–10.30 Vita

10.30–11.00 Kávészünet

Elnök: Tverdota György
11.00–11.20 Vaderna Gábor: A filológia mindennapjai – a mindennapok filológiája
11.20–11.40 Bednanics Gábor: A kultúra evolúciója
11.40–12.00 Kelemen Pál: Publikum és történelem
12.00–12.30 Vita

12.30 Zárszó: Kulcsár Szabó Ernő

2007. november 13.

Ókortudományi Társaság Piliscsabai Tagozat

Az Ókortudományi Társaság Piliscsabai Tagozata
felolvasó ülést rendez, melynek tárgya

Ittzés Dániel
Vates Horatius

c. előadása.

Időpontja 2007. november 15. (csütörtök), 17h 45'.
Helyszíne a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészettudományi Kara,
Piliscsaba (Pázmáneum), Egyetem u. 1.
Stephaneum épület, Kornis Gyula előadóterem.

Minden tagtársunkat és érdeklődőt
tisztelettel meghívunk.

2007. november 12.

Ókortudományi Társaság - november

MEGHÍVÓ
AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2007. NOVEMBER 23-ÁN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRAKOR TARTANDÓ
FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE
TÁRGYA:
FERENCZI ATTILA
Nisus és Euryalus
BENCZE LORÁNT
Libertas dicendi
HELYE:
AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK TANÁCSTERME
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

2007. november 8.

Könyvbemutató

A Gondolat Kiadó
szeretettel meghívja Önt

A formák és a tudás
Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről

című kötetének bemutatójára,
melynek időpontja és helyszíne:

2007. november 15., csütörtök, 17.15 óra
ELTE BTK, A épület, földszint 47, nagyelőadó
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4.)


A kötet megjelenése alkalmából rendezett beszélgetés témája:
a Platón-értelmezés lehetőségei és a mai Platón-kutatás irányai

A beszélgetés résztvevői:
Bárány István (moderátor)
Bene László
Betegh Gábor
Böröczki Tamás
Steiger Kornél


A kötet a helyszínen 20 % árengedménnyel megvásárolható. További felvilágosítás:
Böröczki Tamás, Gondolat Kiadó, tel.: 486 1527
e-mail: boroczkit@gondolat.axelero.net

Kérjük, a fenti e-mail címen jelezze részvételi szándékát.

2007. november 7.

Jerzy Axer előadása

Az előadás az MTA ITI értesítése szerint betegség miatt elmarad.


Az MTA Irodalomtudományi Intézete
minden kedves érdeklődőt meghív


Jerzy Axer
(Director of the Centre for Studies on the Classical Tradition in Poland and East-Central Europe,
University of Warsaw)


Imperial Reading of Horace. From Kipling to Pushkin and Mickiewicz
című előadására

2007. november 21-én, szerdán 16 órakor
az Irodalomtudományi Intézetbe (Bp., Ménesi út 11-13.).

2007. november 2.

Cikk-ajánló

Ajánlom Simon Attila remek cikkét, melyet Marót Károly irodalomszemléletéről közöl a legfrissebb Alföldben.

2007. november 1.

Keresés a Diogenesszel

A TLG vagy PHI adatbázisban egy-egy szóra keresve gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy a keresőkifejezést nagyon rövidre kell vennünk, aminek következtében rengeteg nem kívánt találatot is kapunk. Például: ha a rex szó előfordulásaira vagyunk kíváncsiak, akkor a re keresőkifejezést kell megadnunk, így viszont találatként fog jelentkezni a rego 3, a res és még rengeteg szó még inkább rengeteg alakja (és ha nem jeleztük azt, hogy szó elején áll a re, akkor a találatok száma tovább sokszorozódik). Ritkább szavaknál persze könnyebb dolgunk volna: ha például a flagitatio témáján dolgoznánk, akkor még kapóra is jönne, hogy a flagit szókezdetre való keresés a flagito 1-ből képzett szavakat is megtalálná.

Ám ha nem ilyen szerencsésen választottunk kutatási témát, akkor nagy szükségünk van egy olyan rendszerre, amely összetettebb szabályok alapján is tud keresni - például "ismeri" egy-egy szó teljes paradigmáját, és ezáltal megoldást nyújt az előbb említett problémára. A Diogenes új verziója, melyről nemrég írtam (és amelyhez közben megjelent két hibajavítás: jelenleg a 3.1.6-os verziónál tart), ilyen rendszer: ha nem egyszerű, hanem morfológiai keresést indítunk a rex szóra, a program az összes ragozott alakot megtalálja, anélkül, hogy pl. a regno 1 és társai szerepelnének a találatok között (természetesen a regis alak esetében pl. továbbra is nekünk kell az egyes találatoknál eldöntenünk, hogy a rex vagy a rego ragozott alakjáról van szó).

Csakhogy a Diogenes morfológiai keresője sem "csodafegyver": sok esetben megkönnyíti a munkánkat, de bizonyos esetekben nem használhatjuk. Például akkor, ha két szó egymás közelében való előfordulásaira vagyunk kíváncsiak (márpedig ez a Diogenes másik legfontosabb szolgáltatása), illetve akkor, ha nem egy adott szó különböző ragozott alakjait keressük, hanem különböző szavak hasonló (de nem feltétlenül azonos) alakjait - mondjuk, az összes part. ipf. activit (pontosabban: az ahhoz hasonlóan nt-tövű névszót) egy adott szövegben.

Ebben az esetben vethető be sikerrel a Diogenes kevésbé reklámozott, első látásra bonyolult, de annál sokoldalúbb szolgáltatása: a "szabályos kifejezés" (regular expression, röv. regexp) alapján való keresés. Ez lényegében azt jelenti, hogy nem egy (vagy több, egymás után felsorolt) keresőkifejezés alapján indítjuk a keresést, hanem egy "képletet" állítunk össze, és a program azokat a betűsorozatokat (szándékosan nem azt írom, hogy szavakat!) találja meg, melyekre megfelelnek ennek a képletnek.

Lássunk egy egyszerű példát: az " anim[ao]s " keresőképlet (melynek az idézőjelek nem részei!) arra utasítja a Diogenest, hogy találja meg azokat a szavakat, melyek kezdete anim, az utolsó betűjük s (a keresőkifejezést nyitó és záró szóköz jelzi a szókezdetet és -véget), az utolsó előtti pedig vagy a, vagy o. A képlet tehát úgy néz ki, hogy a "biztos" betűk mellett "bizonytalanokat, változókat" is megadunk - ez utóbbiakat speciális jelek kíséretében.

A Diogenesben használható speciális jelek és jelentésük a következő:

[ab] vagy a vagy b (ez csak egy-egy karakter esetében használható)
(abd|def) vagy abc, vagy def
? azt jelzi, hogy az előtte álló betű vagy "egység" - tehát [...] vagy (...) - opcionális
* azt jelzi, hogy az előtte álló betű vagy "egység" többször is (akárhányszor) előfordulhat (de nem kell feltétlenül előfordulnia)
+
a *-tól eltérően azt jelzi, hogy az előtte álló betűnek/egységnek legalább egyszer elő kell fordulnia

Ezek a kifejezések természetesen kombinálhatók, és hierarchikusan is alkalmazhatók; a segítségükkel akár egy szó teljes paradigmája megadható. Lássunk erre is egy példát (melyet a szerző is mellékel a Diogeneshez): " re(x|g(is?(bus)?|e[ms]?|um)) ". Ezzel a rex összes alakja megtalálható. A képlet így értelmezhető: a keresett szó úgy kezdődik, hogy re; utána vagy x áll (és vége a szónak), vagy pedig g. Ez utóbbi esetben viszont a szónak még nem lehet vége: áll utána vagy egy i (és utána opcionálisan s vagy bus), vagy egy e (és utána opcionálisan m vagy s), vagy pedig um. Ezután a szónak mindenképpen véget kell érnie. A képlet természetesen könnyen adaptálható bármelyik msh-tövű 3. declinatiós főnévre: pl. a dux-hoz csak az elejét kell cserélni: " du(x|c. Kicsit eltérően nézne ki egy gyenge i-tövű, például a navis összes alakját kereső képlet: " ign(i(s|bus|um)?|e[ms]?) ".

A képletet persze kiegészíthetjük a gyakori -que, -ve, -ne szócskákkal: ez esetben a képletet záró szóköz elé kell beszúrnunk a következőt: "(que|ve|ne)?" (idézőjelek nélkül természetesen; a kérdőjel jelzi, hogy a szócskának nem feltétlenül kell szerepelnie).

Ha csak egy szóról van szó, akkor - mint írtam - a morfológiai kereső használata egyszerűbb és gyorsabb; de ha pl. a rex és az imperium egymáshoz közeli előfordulásaira vagyunk kíváncsiak, akkor gyorsabban, és pontosabb eredményt kapunk, ha a "search for conjunctions ..." funkciót választjuk, és a következő két képletet adjuk meg:
1. " re(x|g(is?(bus)?|e[ms]?|um))(que|ve|ne)? "
2. " imperi(um|is?|o(rum)?|a)?(que|ve|ne)? " (az utolsó előtti kérdőjel azért szerepel, hogy megtaláljuk az összevont imperi alakot is)

Rákereshetünk minden prae- igekötős ige inf. ipf. activijére (azzal a szépséghibával, hogy megtaláljuk így pl. a praeteriere praes. pf. alakot és a praeclare adverbiumot is): " prae[abcdefghijklmnopqrstuvwxyz]*[aei]re " (a * előtti [...] jelzi, hogy bármilyen és bármennyi betű állhat ott, de szóköz nem).

És végül, ha már példaként említettem fent: "az összes part. ipf. activi (pontosabban: az ahhoz hasonlóan nt-tövű névszó) egy adott szövegben" a következő képletet igényelné: "n(s|t(e[ms]?|is?(bus)?|i?um))(que|ve|ne)? " (i?um, hogy a participiumok -um végű plur. genitivusi alakjait is megkapjuk; a képlet elején a szóköz hiányával jelezzük, hogy szóvégre, nem teljes szóra keresünk)

A fenti példákkal természetesen csak a keresési formában rejlő lehetőségeket igyekeztem megmutatni; és csupán remélhetem, hogy vannak, akiket nem riasztottam el a használatától! ;-)