A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kultúratudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kultúratudomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 24.

Mikro & Makro - fiatal kutatók konferenciája

Mikro & Makro

fiatal kutatók konferenciája

2012



„I am a little world made cunningly

Of elements and an angelic sprite”

(John Donne)



A Mundus magnus homo, homo parvus mundus gondolata, miszerint az ember egy kis világ, a világ pedig az emberi test analogikus párja, alapvetően áthatotta a középkor és kora újkor gondolkodásmódját, szellemiségét és viszonyulását a természethez, a teremtéshez és a világ egészéhez. A konferencia a világ rendjére való tudományos, laikus és művészi reflektálások különböző formáit kívánja bemutatni, választott korszaka a 12–18. század.


Konferenciánkkal – az elmúlt évek hagyományait folytatva – szeretnénk lehetőséget nyújtani egyetemi hallgatók és doktori fokozatot még nem szerzett fiatal kutatók számára a bemutatkozáshoz, szakmai közönség előtt való megszólaláshoz. Az elmúlt években az ország öt egyetemének számos tanszékéről és a határon túlról érkeztek előadók, a konferenciák anyaga pedig tanulmánykötetek formájában látott napvilágot.


A Pécsi Tudományegyetem meghívására konferenciánkat idén új helyszínen és új időpontban, Pécsett, 2012. áprilisában tartjuk. Az előadók számára szállást biztosítunk, utazási hozzájárulás az anyagi keretek erejéig igényelhető.


A konferencia helyszíne: Pécs, PTE BTK


A konferencia ideje: 2012. április 27–28., (péntek–szombat)


Javasolt témakörök:


1. Tudomány és mágia (Orvoslás, asztrológia, asztronómia; Babonaság, varázslás, népi orvoslás)

2. A világ rendje (A természet harmóniája; Hermetikus világkép; Arányok és arányosság; Valóság és művészet)

3. Az ember (Ember és társadalom; Ember és Isten)


Jelentkezni lehet bármilyen irodalom-, művészet- és kultúrtörténeti dolgozattal, amelynek témája kapcsolódik a fent vázolt témakörök valamelyikéhez. Az előadások nyelve elsősorban magyar, de a benyújtott tanulmányokat és prezentációkat angolul is elfogadjuk. A tervek szerint az egyes szekciók 3-4 előadást fognak tartalmazni, egy előadásra 15 perc jut, minden szekció végén 20 percig lesz vitára, hozzászólásra lehetőség.


A konferenciára való jelentkezéshez 2012. február 29-ig várjuk az alábbi címre az előadások címét és rövid (max. 400 szó) ismertetését: mikro.es.makro@gmail.com


A konferencia támogatói:

Európai és Magyar Reneszánsz Doktori Program (Centre des Hautes Études de la Renaissance, ELTE BTK)

Magyar Barokk Doktori Program (ELTE BTK)

Reneszánsz Kutatóközpont (PTE BTK)


A konferencia honlapja, részletes adatai és a várható program 2012. március 15-től elérhető a www.paperweb.hu címről.


További részletekről érdeklődni lehet az alábbi címeken: mikro.es.makro@gmail.com, lovasborbala@gmail.com (Lovas Borbála), szilagyi.emoke.rita@gmail.com (Szilágyi Emőke Rita), szatyi12@gmail.com (Szatmári Áron)


Szervezők: Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita, Szatmári Áron, PTE BTK Kerényi Károly Szakkollégium

2011. november 4.

Aleida és Jan Assmann előadása Debrecenben

A Magyar emlékezethelyek részprojekt kutatócsoportjai, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Debreceni Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Munkabizottsága szervezésében kerül megrendezésre a


Loci Memoriae Hungaricae

A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai


című konferencia

2011. november 14–16. között, Debrecenben.

Helye: DAB Székház, 4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.



Plenáris előadások
(angol nyelven)


November 14.

13.30–14.10

Aleida Assmann (Universität Konstanz)
The Transformative Power of Memory /
Az emlékezet átalakító ereje


14.10–14.50
Jan Assmann (Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg)
Communicative and Cultural Memory / Kommunikatív és kulturális emlékezet


14.50–15.30
Pim den Boer (Universiteit van Amsterdam)
Lieux de memoire in comparative perspective / Az emlékezethely fogalma összehasonlító távlatból


A konferencia további előadói és részletes programja a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének honlapján érhető el, a konferencia programoldalán.

2011. szeptember 12.

Gumbrecht-előadások

A TÁMOP vendégprofesszori pályázat keretében 2011. szeptemebr 14-től 21-ig az ELTE Bölcsészettudományi Karán tart mesterkurzust Hans Ulrich Gumbrecht, az irodalomtudomány stanfordi professzora és Németország ismert közéleti személyisége.


A Frankfurter Allgemeine Zeitung a következő mondatokkal jellemezte a professzort Digitális/Szünetek című blogjában:
„Légipolgárnak is nevezik. Egyszer azt mondták róla, nála többször a világon talán csak a CIA alkalmazottai szállnak le és aztán újra fel. Hans Ulrich Gumbrecht, az irodalomtudomány stanfordi professzora és Németország egyik legbefolyásosabb közéleti személyisége arra használja az elektronikus médium hajlékonyságát, hogy intellektuális pillanatfelvételeket készítsen a különböző tartózkodási helyeiről: megfigyeléseket tesz a hétköznapokról és a kulturális színhelyekről, szüneteket tart az elgondolkodáshoz a digitális áramlásban, valamint a nyugati filozófia hagyományából fakadó és a jelen intenzív megélésére összpontosított megjegyzéseket fűz a közéleti vitákhoz.”


A részletes program itt elérhető.

2010. november 18.

Filológia - nyilvánosság - történetiség

Filológia - nyilvánosság - történetiség


„A filológia mint kultúrtechnika” MTA TKI-projekt és „Az irodalmi nyilvánosság az antikvitásban” OTKA-projekt konferenciája

A „Kultúrák párbeszéde” TÁMOP-projekt nyitórendezvénye



2010. november 25–27.


ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

1088 Bp., Múzeum krt. 4/A

A/329 (Horváth János terem)



PROGRAM



November 25., csütörtök


Elnök: Kecskeméti Gábor


900–920 Megnyitó

Dezső Tamás | Kulcsár Szabó Ernő

920–940 Dávidházi Péter

Egy utalásnyi kulturális emlékezet: The Waste Land, Ezekiel és a magyar fordítások

940–1000 Kabdebó Lóránt

Borzsák István Tacitus-óráinak módszerbéli segítsége az 1927–1928-as Szabó Lőrinc-szövegek önmagukkal való szembesüléseinek számbavételekor

1000–1020 Tverdota György

József Attila Irodalom és szocializmusának textológiai és filológiai kérdései

1020–1050 Vita

1050–1120 Kávészünet

Elnök: Dávidházi Péter

1120–1140 Kecskeméti Gábor

Logikai és retorikai paradigmák között: a kora újkori németországi hermeneutika születése

1140–1200 Bednanics Gábor

Az esztétizmus nyilvánossága

1200–1230 Vita

1230–1400 Ebéd

Elnök: Kabdebó Lóránt

1400–1420 Eisemann György

Filológia, poétika, romantika

1420–1440 Bónus Tibor

Metasztázis, olvasás, filológia (Proust)

1440–1500 Vincze Ferenc

A kritikai kiadás mint Dsida Jenő költészetének lehetséges (újra)értelmezése

1500–1530 Vita

1530–1600 Kávészünet

Elnök: Eisemann György

1600–1620 Hansági Ágnes

Lebomló médiumok – épülő archívumok: az irodalom nyilvánossága

1620–1640 Onder Csaba

Kölcsey, a filológus

1640–1700 Vaderna Gábor

Döbrentei Gábor, a szerkesztő

1700–1730 Vita

1800 Fogadás



November 26., péntek

Elnök: Ferenczi Attila

900–920 Déri Balázs

Idézet, parafrázis és társai, valamint az irodalmi nyilvánosság

920–940 Kozák Dániel

A jó, a rossz, és a könnyen érthető variáns. Egy új Statius-szövegkiadás

940–1000 Tamás Ábel

A nyilvánosságra hozás a klasszika-filológia diskurzusában

1000–1030 Vita

1030–1100 Kávészünet

Elnök: Déri Balázs

1100–1120 Ferenczi Attila

A római irodalom története és a derengés

1120–1140 Oláh Szabolcs

A keresztény humanista Élektra-filológia médiumötvözetei. Túlfokozott önmegjelenítés és diszkurzív magatartásajánlat az első magyar drámafordításban

1140–1200 Hárs Endre

Szemelvény és szenvedély. Múltmentés Herder késői folyóiratában

1200–1230 Vita

1230–1400 Ebéd

Elnök: Lőrincz Csongor

1400–1420 Fehér M. István

„A szavak szeretete” – a „bölcsesség szeretete”. Filológia és filozófia hermeneutikai nézőpontból

1420–1440 Molnár Gábor Tamás

Filológia és/vagy szövegértés?

1440–1500 Fogarasi György

Egyáltalán olvasni: Heidegger, Marx és a filológia technicitása Friedrich Schlegelnél

1500–1530 Vita

1530–1600 Kávészünet

Elnök: Fogarasi György

1600–1620 Fried István

Fejezetek a magyar germanisztika történetéből (Heinrich Gusztáv és Bleyer Jakab)

1620–1640 Kelemen Pál

„Gyűjteni és ápolni”. A biedermeier irodalom filológiai feltalálása

1640–1710 Vita



November 27., szombat

Elnök: Szirák Péter

900–920 Lőrincz Csongor

Példaszerűség és filológia

920–940 Kékesi Zoltán

A hang inskripciója – az „archivális hatalom” nyoma. A „treblinkai
dal” Claude Lanzmann Shoah című filmjében

940–1000 Lénárt Tamás

Fotográfia, város, archívum (Klösz György városfotói)

1000–1030 Vita

1030–1100 Kávészünet

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő

1100–1120 Szirák Péter

Megértés-teljesítmények a két világháború közötti magyar útirajzban (Szabó Lőrinc, Németh László, Kosztolányi Dezső,

Márai Sándor)

1120–1140 Mekis D. János

Biográfia, szerzőség, interpretáció – a Márai-filológiáról

1140–1200 Bengi László

Névtelenség és nevesítés: az újságíró Kosztolányi és nyilvánossága

1200–1230 Vita


1230 Zárszó

Kulcsár Szabó Ernő