Oral Tradition - folyóirat online

Kiadója online, ingyenesen elérhetővé tette az Oral Tradition című folyóirat összes eddig megjelent (1986-) kötetét. A folyóirat egyaránt foglalkozik ókori és későbbi szóbeli hagyományokkal (a legújabb például egy Bob Dylan-különszám). Elérhető itt.

Csak remélni lehet, hogy egyre több tudományos folyóirat követi a példát. A jelenleg is szabadon hozzáférhető folyóiratok (nem feltétlenül teljes) listája a Directory of Open Access Journals honlapon található.

Hallgatnivaló

A Magyar Ókortudományi Társaság

tisztelettel meghívja Önt

2007. október 19.-én, pénteken, du. 5. órakor tartandó
felolvasó ülésére, melynek tárgya

Geréby György
A Jakab-ősevangélium szinoptikus technikája
Biblia és filozófia egy pre-ortodox apokrifben

Mészáros István
Rendetlen oszloprendek

Az ülés helyszíne: ELTE BTK Kari Tanácsterem (Múzeum krt. 4/A, fszt.)

***

Ezennel felkérjük a tisztelt előadókat, hogy amennyiben módjukban áll, előadásuk absztraktját vagy egy arra mutató linket (hagyományteremtő célzattal) helyezzék el e blogon vagy juttassák el a blog szerkesztőihez.

Könyvajánló – Egyiptológia 2/2

„Aki ismeri e könyvet a földön, vagy rá van írva a koporsójára, szavamra, az előjöhet mindennap, amikor kíván…” 72. mondás

Ez a részlet akár a mottója is lehetne az ókori egyiptomiak Halottak Könyve c. mondásgyűjteményének, mellyel Barry Kemp könyvecskéje foglalkozik. A Corvina kiadó sokat ígérő Tudástár sorozatában megjelent mű (Barry Kemp: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Corvina Tudástár. Budapest, Corvina Kiadó, 2007) végre szakszerű és magas színvonalú (ezoterikus felhangoktól mentes) betekintést nyújt az egyiptomi vallástörténet e kiemelkedően fontos forráscsoportjának megismeréséhez. Nagyon örvendetes továbbá, hogy az eredeti egyiptomi szövegek (nem is kevésszer) idézett részleteit Fábián Zoltán egyiptológus fordította és a teljes kötet fordítását is szakmailag ő ellenőrizte. (Sok hasonló szellemű kiadvány elkészítésnél sajnos nem jellemző szakember felkérése erre a feladatra.) Az amarnai ásatásairól és Ancient Egypt: Anatomy of a Civilization (London – New York, Routledge, 1989) c. könyvéről méltán híres cambridge-i egyiptológus professzornak egyébiránt tavaly már megjelent magyarul egy munkája (100 hieroglifa - A világ egyiptomi szemmel) a Corvina kiadó Faktum sorozatában.

A zsebkönyv méretű, ismeretterjesztő igénnyel megszerkesztett kötet 10 fejezetre tagolódik, minthogy más-más nézőpontból kívánja bemutatni a Halottak Könyve szerepét, jelentőségét és mindenekelőtt jelentését az ókori Egyiptomban. Minden fejezetet egy vagy több idézet, pontosabban valamely mondás részletei vezetik be. Ezek nem csupán az adott fejezet illusztrációjaként szerepelnek (megadva úgymond az alaphangot), hanem konkrét forrásként szolgálnak a szerző magyarázataihoz.

Nem kívánok részletesebb tartalmi ismertetésbe bocsátkozni, minthogy ezt megtették előttem már mások (l. lejjebb). Kiemelném azonban annak az egyszerű ötletnek az igazán mesteri kivitelezését, ahogyan a szerző eredeti szövegek segítségével vezeti be az olvasót az egyiptomi mitológia alapjaiba, az egyiptomiak túlvilághitébe, a test romlásától és a szellemvilág fenyegetéseitől való félelmeik világába, és teszi mindezt magabiztos természetességgel és racionális elemzéssel. Kirajzolódik előttünk a Túlvilág topográfiája, az ott élő lények természete, az „üdvözülés” feltételei, isten és ember kapcsolata az egyiptomi vallásosságban, illetve az egyiptomiak konkrét elképzelései és elvont fogalmai tudásról, halálról és hatalomról. Mindeközben észrevétlenül fedezzük fel, hogyan is épül fel egy ilyen jellegű varázsige-gyűjtemény, hogyan váltakozik benne zavartalanul az olvasó és a narrátor nézőpontja, továbbá milyen kapcsolat mutatható ki szöveg és valóság, azaz a temetkezési szertartások, a régészetileg feltárt sírok között.

Ez a kötet amilyen kicsiny, olyan nagy a súlya a magyar tudományos ismeretterjesztés „könyvespolcán”, remélem sokakhoz eljut és sikere számos hasonló kiadvány létrejöttét is előmozdítja.

Korábbi ismertetések:
A Múlt-kor történelmi portálon: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17856
Mekis Tamás ajánlója: http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=721

Könyvajánló – Egyiptológia 1/2

Mint az Ókorblog önjelölt egyiptológia-felelőse két nagyon érdekes és színvonalas könyvet szeretnék a blogolvasók figyelmébe ajánlani – jelen bejegyzésemben a frissebb kiadvánnyal kezdve.

Azt hiszem mindazok nevében mondhatom, akik tudtak a várható megjelenésről, hogy izgatottan és kíváncsian vettem végre a kezembe a régen várt és sokat ígérő kötetet. Kóthay Katalin Anna – Gulyás András: Túlvilág és mindennapok az ókori Egyiptomban. (Miskolc, Bíbor kiadó, 2007) c. könyve kimondottan forrásgyűjteménynek készült. Az ókori egyiptomi szövegek eddigi magyar nyelvre fordított repertoárját kívánja széles körben bővíteni, magyarázatokkal ellátni, ismertté tenni.

Luft Ulrich rövid előszavát három egységre bontott bevezető követi: az első rész az általános szerkesztési és összeállítási alapelveket ismerteti, a második az egyiptomi nyelvszakaszok és írástípusok bemutatása mellett az írásbeliség kérdéskörével és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozik, míg a harmadik egység az egyiptomi szövegek belső szerkezeti felépítését tárgyalja külön hangsúlyt helyezve a verses forma jelentőségére és ennek kutatástörténetére.

A kötet gerincét alkotó forrásgyűjtemény négy fő részre tagolódik (Istenek, Halottak, A király, Emberek), ezeken belül pedig a szövegek csoportokba rendezése további alfejezeteket határoz meg. Az egyes fejezeteket tömör ámde igen informatív ismertetések vezetik be, elmagyarázva az adott forráscsoport helyét és szerepét az egyiptomi társadalomban és kultúrában, így az egyiptológiával még éppen csak barátkozó olvasó is némi háttérismerettel futhat neki a források olvasásának. (Hasonló támaszt nyújt a laikus olvasónak a kötet végén található Kislexikon is) Az egyes szövegeket is hosszabb-rövidebb ismertetések előzik meg, de ezek már a konkrét forrással kapcsolatos tudnivalókat tárják elénk. A szöveg értelmezését lábjegyzetekbe helyezett további kommentárok és szakirodalmi hivatkozások segítik.

Hogy a szövegek tematikus blokkokba sorolása mennyire válik előnyére a kötetnek, egyelőre (a könyvet csupán néhány órája birtokolván) még nem tudom megítélni, de könnyen lehet, hogy ez a felépítés, mely szakít a kronologikus fonálra felfűzött chrestomathiák hagyományával, elősegíti a sokszor idegennek tűnő, nehezen értelmezhető egyiptomi szövegek befogadását, megértését, kapcsolódását e kultúra nem-írott megnyilvánulási formáihoz.

A kötetet számos fekete-fehér ábra, név-és tárgymutató, bibliográfia és forrásjegyzék gazdagítja, illetve külön kiemelném a kötet egy fontos erényét: a bevezető, ismertető összekötő részek bővelkednek a keresztutalásokban, más forrásokra való hivatkozásokban, ily módon kirajzolva egyfajta szöveghagyomány hálózatot, illetve átfogó képet nyújtva az egész ókori egyiptomi gondolkodásmód felépítéséről és összefüggéseiről. Kóthay Katalin és Gulyás András munkája nemcsak az egyiptomi kultúrát népszerűsítő tudományos ismeretterjesztés kiemelkedő példánya lehet, hanem elengedhetetlen segédanyaggá válhat az egyetemi tanulmányok során, és bizonyára kiváló csemegézésre ad lehetőséget képzett szakemberek, egyiptológusok számára is.

Néznivaló

Riport

a Magyar Merowe-gát Régészeti Projekt munkatársaival

M1, Kultúrház, szeptember 5. Megnézhető itt.

Két "új" könyv

Természetesen nem új könyvekről van szó, de az Akadémiai Könyvtárba nemrégiben érkezett mindkettő - ezúttal tehát azt a haladó hagyományt folytatnám, amelynek jegyében időről időre az Új könyvek feliratú könyvespolcot szemlézem.

Két igencsak figyelmet érdemlő, egyugyanazon sorozatba tartozó és ugyanakkor megjelent kötetről van szó. Az egyik a The Cambridge Companion to Homer (szerk. R. Fowler, CUP, 2004), a másik meg a The Cambridge Companion to the Roman Republic (szerk. H. I. Fowler, CUP, 2004). Kiváló szerzők tanulmányaiból összeállított kiváló kötetek.

Ami a Homérosz-tanulmánykötetet illeti, a legrégibb s egyszersmind legizgalmasabb kérdéseket tekinti át, amelyek a homéroszi epikával kapcsolatban fölmerültek, a tanulmányokat öt szekcióra osztva : az első az eposz és elbeszélőjük kapcsolatát tárgyalja, a második egyes kiemelt jelentőségű szereplőcsoportokat (istenek, nők stb.), a harmadik a költészettani (poétikai) kérdésekre koncentrál, a negyedik "szöveg és kontextus" viszonyát vizsgálja a műfaji problémáktól az eposzok társadalmi összefüggésein keresztül az ún. homéroszi kérdéssel bezárólag, az ötödik pedig, a sorozat ismeretében nem meglepő módon, a homéroszi eposzok utóéletének (recepciótörténetének) egyes kitüntetett fázisait. Minden szekcióba legalább három, legfeljebb nyolc tanulmány tartozik, úgyhogy - a bevezetőt, a képeket stb. is beleszámítva - terjedelmileg is igencsak komoly könyvet tartunk a kezünkben.

Lássuk a római köztársaságkort tárgyaló tanulmánykötetet! Ez is öt részből áll: az első a római köztársaság korának politika- és hadtörténetét ismerteti, persze csupán néhány részletkérdésre szorítkozva (pl. a hadsereg, vagy éppen a köztársaság válsága), hisz nem történelmi összefoglalóval van dolgunk. A második a kor társadalomtörténetének egyes aspektusaival (pl. háztartások, nők, vallás), a harmadik a birodalmi aspirációkkal foglalkozik (Itália, Karthagó, görög világ), a negyedik pedig a művelődéstörténettel (irodalom, művészet, színház). Az ötödik, egyfajta epilógusként, kitekintés a római köztársaságnak mint eszménynek újkori hatástörténetére.

Ezektől a kötetektől természetesen nem az adott tárgyterület átfogó áttekintését kell várnunk, hanem az itt és most legfontosabb vonatkozások kiemelését és alapos vizsgálatát: úgy, hogy közben az átfogó vizsgálat igénye a háttérben - a companionok felépítésében - mégiscsak ott rejlik.

Olvasnivaló

Szilágyi János György

Légy, mint a Hetven Éves.

Komoróczy Géza hetvenedik születésnapjára

(Élet és Irodalom, 2007. augusztus 17.)