Ásatási beszámoló

Az ELTE Ókortudományi Intézet Egyiptológia Tanszéke szervezésében

Schreiber Gábor
tart ásatási beszámolót

A 61. sz. thébai sír feltárása. A 2007-es szezon címmel

Időpont: 2008. február 21. (csütörtök) 17.00
Helyszín: ELTE-BTK Múzeum krt. 4/B. 172-es terem

Könyvbemutató

A Magyar Tudományos Akadémia és a Pytheas Kiadó tisztelettel meghívja
2008. február 15-én 10.30 órára
az MTA II. em. Kistermében (1051 Budapest, Roosevelt tér 9.)
tartandó könyvbemutatóra.

BORHY LÁSZLÓ tszkv. egyetemi tanár

Par domus est caelo –
A tér- és időszimbolika elemei a római császárkori boltozat-
és kupoladíszítő művészetben

című új könyvének bemutatóján elnököl:
SZABÓ MIKLÓS akadémikus,
az MTA II. (Filozófia és történettudományok)
osztályának elnöke,

az új könyvet méltatja:
RITOÓK ZSIGMOND akadémikus,
az MTA Vallástudományi Bizottságának elnöke.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Ókortudományi Társaság - Február

MEGHÍVÓ

AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG
2008. FEBRUÁR 15-ÉN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRAKOR TARTANDÓ

FELOLVASÓ ÜLÉSÉRE


TÁRGYA:

FRÖHLICH IDA
„... mondjad minden időben ...”. Apotropaikus szövegek és
démonhit a qumráni közösség irodalmában.

SZEKERES CSILLA
Eszmény és valóság - filozófia és politika Cicero De officiis-ében


HELYE:
AZ ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁNAK TANÁCSTERME
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

Hellenic Colloquia

The CENTER FOR HELLENIC TRADITIONS and
the DEPARTMENT OF PHILOSOPHY
at CEU

cordially invite you
to the next lecture of the
3rd series of the

HELLENIC COLLOQUIA

by

Jennifer Whiting
(Professor of Philosophy, University of Toronto)

Psychic Contingency in Plato: Rethinking the Tripartite Soul

Time: Tuesday, February 12, 16:30
Location: CEU, Room 412, Department of Philosophy, Zrinyi u. 14,
1051-Budapest

Abstract: Commentators often assume (a) that the argument of Platos
Republic requires that each human being has exactly the three and only
the three parts of soul required by the dialogues state-soul analogy and
(b) that this tripartition (also found in the Phaedrus and Timaeus)
reflects a change of mind on Platos part from the Phaedo (where
appetites and emotions that the Republic ascribes to the lower parts of
soul are ascribed instead to the body and the soul itself is viewed as
simple). I challenge both assumptions, first showing how Socrates (the
character in the Republic) seems to take his argument there to allow for
contingency in how many parts, and exactly which parts, any given soul
has. His view seems to be that the well-ordered souls described in Book
IV are unified in a way such that they do not have the sort of genuinely
distinct parts that the corrupt souls described in Books VIII and IX do.
If this is right, then we can see how the views Socrates expresses in
the Phaedo may be compatible with those he expresses in the Republic:
for he may be talking in the Phaedo primarily about what he takes his
own, philosophically cultivated soul to be like, while talking in the
Republic primarily about what he takes the souls of the many to be like.

Nyelvpolitika

Egy figyelemre méltó interjú az OTKA honlapján Adamik Bélával a Római Birodalom nyelvpolitikájáról és arról, mit tanulhatna ebből az Európai Unió.

Ókor 2007/4: Bölcsesség és tudomány

Megjelent az Ókor 2007. évi utolsó száma, melynek témája: Bölcsesség és tudomány. Ez a szám részben egy korábbi konferencia anyagából válogat (Filozófia és tudomány az ókorban, PPKE, Piliscsaba, 2007. május 3-5.), részben pedig olyan cikkeket közöl, melyek, miközben tematikusan illeszkednek az előbbiekhez, egyben szélesebb horizontot is nyitnak az Olvasó számára.

Karl R. Popper írását (Vissza a preszókratikusokhoz, Veres Máté fordításában) afféle bevezetésnek szántuk: kiválóan példázza, miképpen lehet az antikvitáshoz - s ezen belül az antik bölcselethez - úgy fordulni, hogy az ember ne vesszen bele a filológiai részletekbe, s mégis érvényes válaszokat kapjon. A neves szerző nem kevesebbre vállalkozik ebben a cikkben, mint hogy megragadja a Szókratész előtti görög bölcselet és tudomány lényegét (a kettő ekkor még nem vált el egymástól), filozófiai igénnyel, de igen olvasmányosan.

Steiger Kornél írása szellemesen vonatkoztatja egymásra a preszókratikus filozófia az ember megismerő tevékenységéről vallott nézeteit, illetve a megismerés homéroszi eposzokból kiolvasható felfogását. Betegh Gábor arra vállalkozik, hogy bemutassa: miképpen használja Platón, pontosabban a platóni dialógusok - mindenekelőtt a Phaidón - Szókratésze a mítoszt világmagyarázati (vagyis filozófiai) eszközként. Bene László írása Platón utolsó dialógusával, a Törvényekkel foglalkozik, s ezen belül is az okság és a kozmogónia összefüggéseivel: megragadható-e a világ időbeli kezdete, vagy ez csupán magyarázati modellként érvényes, anélkül, hogy kozmogóniai értelemben szó szerint vennénk? Veres Máté Platón filozófiájának utóéletével: az Akadémia szkeptikus korszakával foglalkozik.

Nagy Árpád Miklós átfogó tanulmánya a varázsgemmák funkcióját tárja fel a görög-római antikvitásban, a régészeti és az irodalmi forrásanyagot egyaránt figyelembe véve, vallástörténeti igénnyel. Ötvös Csaba egy olyan, a késő antikvitásban felbukkanó irányzattal - jelesül a gnózissal - foglalkozik, amelyben a tudomány, vallás és filozófia közti határvonalak ismét határozottan megkérdőjeleződnek. Tamási Balázs cikke, elkanyarodva az ún. klasszikus antikvitástól, a bölcsesség kérdését az ókori zsidó történelem kontextusában tárgyalja.

Az antik forrásokat közlő Textus rovatban ezúttal, kapcsolódva a szám tematikájához, Szabó Mária egy, a Hippokratészi Gyűjteményben található értekezést (A levegőről) fordít le és kommentál. Tudománytörténeti rovatunkban (Okuláré) az utóbbi időben jeles magyar ókortudósok idegen nyelvű tanulmányainak fordítását tesszük közzé: ezúttal Erika Reiner assziriológiai tárgyú dolgozatát Sövegjártó Szilvia fordításában, Komoróczy Géza informatív bevezetésével.

A régészeti rovatban szó esik a scarbantiai amfiteátrumról (Gömöri János - Karl Kaus), a tiszalöki feltárásokról (Scholtz Róbert), illetve a szudáni leletmentésben - Merowe-gát! - vállalt magyar szerepről (Lassányi Gábor). 'Az évszak műtárgyát' a Szépművészeti Múzeumból Szilágyi János György mutatja be, Teano művészete címmel.

Jó olvasást kíván a szerkesztőség!

Cikkajánló

Ajánlom Dirk Steuernagel recenzióját Szilágyi János György In Search of Pelasgian Ancestors c. könyvéről (Gnomon 2007/7. 669-670.). Utolsó (összegző) bekezdését összegzem: Szilágyinak sikerült egy problematikus leletanyag kapcsán példaszerűen bemutatnia, hogy a régészeti anyagot és a régészetet miként lehet politikai célok szolgálatába állítani, ezért könyve ideológiakritikai jelentőséggel is bír.