A hét linkje: Early Photography in Greece and the Mediterranean

A múlt heti, "tudományosabb" linkajánló után ezúttal egy "szórakoztatóbb" - de tudományos szempontból sem érdektelen! - honlapot ajánlunk: a korai görögországi, illetve a Mediterraneum más helyszínein készült fényképek adatbázisát (működteti: a Getty Research Institute). Mit láthatott az (persze színesben...), aki az 1860-as években Athénban járt? Milyen látványt nyújtottak ugyanebben az időben a paestumi templomok? Kétszeres időutazásban van tehát részünk: egyszerre járunk az ókorban és a 19. században.

Az egyes fényképekhez részletes "katalóguscédula" is tartozik (fényképész, datálás, feliratok a képen stb.). Az egyetlen hiányosság talán az, hogy az adatbázisban csak keresni lehet, "böngészni" nem: próba-szerencse alapon kell próbálkoznunk az egyes keresőkifejezésekkel. (Igaz ugyanakkor, hogy nagyobb földrajzi egységeket is megadhatunk.) A fényképek túlnyomórésze (411 db), amint az várható, Athénban készült; de találhatunk néhány itáliai, illetve kisázsiai (görög vonatkozású) fényképet is.

Ókortudományi Társaság - rendkívüli ülés

Meghívó

az ELTE Görög Tanszéke,
a Szépművészeti Múzeum Antik Osztálya és
az Ókortudományi Társaság

2007. május 15-én, csütörtökön du. fél 5 órakor tartandó

Rendkívüli felolvasó ülésére


Tárgya:

Chris Carey (University College London): Tragic Law

C. W. Neeft (Universiteit van Amsterdam): Corinthiaca


Helye:
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F. (a Gólyavár mellett)
I. em. Buzágh Aladár Terem

Ókortudományi Társaság - Május

Meghívó

Az Ókortudományi Társaság
2007. május 16-án, pénteken du. 5 órakor tartandó

Közgyűlésére és felolvasó ülésére


Tárgya:

Szabó Miklós: Köztársaságkori basilica Bibracteban

A Társaság latin tanulmányi versenyének eredményhirdetése
A főtitkár beszámolója
Kincstárnoki és számvizsgáló bizottsági jelentés
Díjak átadása

Helye:
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának Tanácsterme
Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/A. földszint.

Ókor 2008/1-2: Egyiptom

Megjelent az Ókor Egyiptom-száma (2008/1-2)! A nyilvános bemutatót jövő csütörtökön tartjuk, Török László és Gulyás András előadásával, ám addig is szeretném röviden bemutatni az Ókorblog hasábjain ezt - a magyar egyiptológusok által folytatott kutatásokról mintegy körképet nyújtó - tematikus számot, melynek szakmai szerkesztését Irsay-Nagy Balázs egyiptológus végezte, aki egyben a rövid előszó szerzője is.

A cikkek sorát Bács Tamás írása nyitja az újbirodalmi sírművészetről mint az elit önmeghatározásának eszközéről és önképének megjelenítőjéről, természetesen a thébai feltárások alapján. A következő két írás szintén erősen kapcsolódik a thébai ásatásokhoz: Fábián Zoltán Imre a Halottak Könyvének funkcióját vizsgálja a thébai nekropolisz újbirodalmi sírjaiban, az igen jelentős vallástörténeti forrásból számtalan részletet saját fordításában közelve. Schreiber Gábor pedig az isteni sírok történetét tekinti át, az isteni sírt a meghaló és újjászülető istenek kultuszának jellemző színhelyeként azonosítva, melyen jól megfigyelhetőek az egyiptomi vallás változásai.

Liptay Éva cikke egy általános kérdésfeltevésből, kép és szöveg viszonyának kérdéséből kiindulva vizsgálja az egyiptomi vallás ikonográfiájának egyes vetületeit. Gulyás András, kapcsolódva az előző cikk által is érintett témához, az újbirodalmi templomi feliratok jelentését, illetve mágikus funkcióját vizsgálja, amelyek, mint kimutatja, csakis az óegyiptomi gondolkodásmód és kultúra tágabb összefüggései között értelmezhetők. Vértes Krisztián - csatlakozva a thébai kutatásokhoz, de az ikonográfiai vizsgálatokhoz is - "az újbirodalmi festett magánsírok falainak dokumentációs lehetőségeivel foglalkozik egy konkrét sír problematikáján keresztül" (a tanulmány első mondatából).

Kóthay Katalin Anna egyetlen állat, nevezetesen a disznó jelentőségét világítja meg az egyiptomi kultúra összefüggésrendszerében, kitérve étkezési és áldozati szerepére is. Luft Ulrich "a Memphisz fehér falaitól délre lakó isten", Ptah alakjának változását tárgyalja, a kezdetektől a szinkretizmus korszakáig, amikor az egyiptomi vallási felfogás erőteljes interakcióba lépett a görög mitológiával és istenvilággal. Török László egy alsó-núbiai korszak díszített kerámiáját elemzi mint a korabeli elit reprezentációjának sajátos médiumát, életmódtörténeti kontextusban. Dembitz Gabriella a 21. dinasztia kutatásának kronológiai nehézségei kapcsán az egyiptomi időszámítás rendszerét, Lassányi Gábor pedig a meroitikus kori Núbia néhány fontos jellemzőjét mutatja be, vagyis az Egyiptom árnyékában élt másik ókori afrikai kultúrának egy fontos történeti korszakát.

Horváth Zoltán a genderkutatás kategóriáit vizsgálja meg az ókori egyiptomi kultúra keretei között, levonva a következtetést, miszerint "az óegyiptomi erősen szexista társadalom volt". Bechtold Eszter társadalomtörténeti szempontú cikke, két fontos személyiség életének vizsgálatán keresztül, az újbirodalmi elitet mutatja be. Almásy Adrienn írásának témája a démotikus irodalom, különös tekintettel az egyiptomi kultúrának a göröggel való interakciójára és ennek irodalomtörténeti vonatkozásaira.

A tematikus szám végén Gulyás András rövid ismertetését olvashatjuk saját műholdképes egyiptológiai linkgyűjteményéről. "Az évszak műtárgya" sorozat, amely a Szépművészeti Múzeum jóvoltából folyamatosan olvasható folyóiratunkban, ezúttal természetesen egyiptológiai témával jelentkezik, jelesül Endreffy Kata írásával császárkori Hermész- és Thot-ábrázolásokról. Könyvkritikai rovatunk szintén egyiptológiai fókuszú: Egedi Barbara két, az Olvasó számára is ismerős szerző munkáját recenzeálja: Kóthay Katalin Anna és Gulyás András szöveggyűjteményét (melyről korábban már írt egy rövidebbet az Ókorblogon). Ezután következik Németh György ismertetése a Maróti Egon-Festschriftről, valamint a szokásos könyvajánlók.

Jó olvasást kíván a szerkesztőség!

A hét linkje: Hellenistic Bibliography

Ezen a héten a Martine Cuypers által összeállított (és a honlap felhasználói által kiegészített) Hellenistic Bibliography-t ajánljuk az Ókorblog olvasóinak figyelmébe. A hellénisztikus irodalom e bibliográfiája már több, mint 17000 tételt tartalmaz alapvetően szerzők szerinti bontásban, de tematikus oldalak is vannak (pl. ideológia). A honlap további, igen szimpatikus tulajdonsága, hogy néhány archaikus/klasszikus kori szerzőhöz is nyújt irodalomjegyzéket, koncentrálva természetesen a hellénisztikus irodalomhoz fűződő kapcsolatukra; s hasonló szellemben ad segítséget egyes római költők (időrendben: Enniustól Statiusig) kutatásához is.

(A honlap gazdájának előrejelzése szerint ez év folyamán a Hellenistic Bibliography a dublini Trinity College honlapjára fog átköltözni!)

Meghívó az "Egyiptom" tematikus szám bemutatójára (2008/1-2)

Az Ókor folyóirat szerkesztősége és a Gondolat Kiadó

szeretettel meghívja Önt

az Ókor

EGYIPTOM

tematikus számának bemutatójára,

melynek helye és ideje:

2008. május 8., csütörtök 17.30

ELTE BTK Kari Tanácsterem

(1088 Budapest, Múzeum körút 4/A.)

A program:

• A magyar egyiptológia elmúlt évtizedeinek intézményeiről és meghatározó alakjairól Török László, az MTA Régészeti Intézetének kutatóprofesszora beszél
  

• Napfény és dekoráció az Évmilliók Házaiban – Gulyás András vetítéssel kísért előadása az újbirodalmi templomok dekorációjáról

Az új szám a helyszínen kedvezményesen megvásárolható

EpiDoc Summer School

A jövő epigráfusai és papirológusai figyelmébe ajánlom, hogy a londoni Kings College nyári egyetemet (tanfolyamot) hirdet július 14. és 18. között. A tanfolyam előfeltétele a görög, latin nyelvtudás, illetve a leideni rendszer ismerete. A résztvevőknek egy laptopot is hozniuk kell magukkal. További részletek itt olvashatók.