„Aki ismeri e könyvet a földön, vagy rá van írva a koporsójára, szavamra, az előjöhet mindennap, amikor kíván…” 72. mondás
Ez a részlet akár a mottója is lehetne az ókori egyiptomiak Halottak Könyve c. mondásgyűjteményének, mellyel Barry Kemp könyvecskéje foglalkozik. A Corvina kiadó sokat ígérő Tudástár sorozatában megjelent mű (Barry Kemp:
Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Corvina Tudástár. Budapest, Corvina Kiadó, 2007) végre szakszerű és magas színvonalú (ezoterikus felhangoktól mentes) betekintést nyújt az egyiptomi vallástörténet e kiemelkedően fontos forráscsoportjának megismeréséhez. Nagyon örvendetes továbbá, hogy az eredeti egyiptomi szövegek (nem is kevésszer) idézett részleteit Fábián Zoltán egyiptológus fordította és a teljes kötet fordítását is szakmailag ő ellenőrizte. (Sok hasonló szellemű kiadvány elkészítésnél sajnos nem jellemző szakember felkérése erre a feladatra.) Az amarnai ásatásairól és
Ancient Egypt: Anatomy of a Civilization (London – New York, Routledge, 1989) c. könyvéről méltán híres cambridge-i egyiptológus professzornak egyébiránt tavaly már megjelent magyarul egy munkája
(100 hieroglifa - A világ egyiptomi szemmel) a Corvina kiadó Faktum sorozatában.
A zsebkönyv méretű, ismeretterjesztő igénnyel megszerkesztett kötet 10 fejezetre tagolódik, minthogy más-más nézőpontból kívánja bemutatni a Halottak Könyve szerepét, jelentőségét és mindenekelőtt jelentését az ókori Egyiptomban. Minden fejezetet egy vagy több idézet, pontosabban valamely mondás részletei vezetik be. Ezek nem csupán az adott fejezet illusztrációjaként szerepelnek (megadva úgymond az alaphangot), hanem konkrét forrásként szolgálnak a szerző magyarázataihoz.
Nem kívánok részletesebb tartalmi ismertetésbe bocsátkozni, minthogy ezt megtették előttem már mások (l. lejjebb). Kiemelném azonban annak az egyszerű ötletnek az igazán mesteri kivitelezését, ahogyan a szerző eredeti szövegek segítségével vezeti be az olvasót az egyiptomi mitológia alapjaiba, az egyiptomiak túlvilághitébe, a test romlásától és a szellemvilág fenyegetéseitől való félelmeik világába, és teszi mindezt magabiztos természetességgel és racionális elemzéssel. Kirajzolódik előttünk a Túlvilág topográfiája, az ott élő lények természete, az „üdvözülés” feltételei, isten és ember kapcsolata az egyiptomi vallásosságban, illetve az egyiptomiak konkrét elképzelései és elvont fogalmai tudásról, halálról és hatalomról. Mindeközben észrevétlenül fedezzük fel, hogyan is épül fel egy ilyen jellegű varázsige-gyűjtemény, hogyan váltakozik benne zavartalanul az olvasó és a narrátor nézőpontja, továbbá milyen kapcsolat mutatható ki szöveg és valóság, azaz a temetkezési szertartások, a régészetileg feltárt sírok között.
Ez a kötet amilyen kicsiny, olyan nagy a súlya a magyar tudományos ismeretterjesztés „könyvespolcán”, remélem sokakhoz eljut és sikere számos hasonló kiadvány létrejöttét is előmozdítja.
Korábbi ismertetések:
A Múlt-kor történelmi portálon:
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17856Mekis Tamás ajánlója:
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=721