Megjelent az Ókor 2008/3-as száma

Folyóiratunk jelen száma nem tematikus, mégis fölfedezhető benne néhány tematikus vonulat. Az egyiknek tán azt a címet lehetne adni, hogy "mítosz és elbeszélés" - ide sorolható lenne Horváth Judit Pindarosz-elemzése, valamint Buzási Gábor tanulmánya az újplatonikus mítoszértelmezésekről. A "filozófia" címszó alá vonnám össze G. S. Kirk Karl Popper tanulmányára válaszoló válaszcikkének Veres Máté által készített fordítását - Popper eredeti cikke a preszókratikusokról 2007/4-es számunkban volt olvasható -, Simon Attila írását az arisztotelészi Poétikáról, illetve Szekeres Csilla Cicero-tanulmányát. Az "Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatai" címszó alá lehetne összevonni Nagy Adrienn vallástörténeti és Erdős Gábor történeti vizsgálódásait. Grüll Tibor a római principátus geopolitikai propagandájáról ír.

Textus rovatunkban Bálint Gábor újabb Martialis-fordításokkal jelentkezik. A régészeti írások között Kalla Gábor egy kora bizánci kolostorról, Szabó Miklós és Szabó Dániel veronai kelta sírokról, Havas Zoltán aquincum szőlőiről, Bíró Szilvia pedig egy gönyűi római kori útállomásról értekezik.

A Múzeum rovatban két évszak műtárgyait is Szilágyi János György elemzi. Liptay Éva a Szépművészeti Múzeum új kiállítását, a Reneszánsz a fáraók korában-t ismerteti. Irsay-Nagy Balázs a bécsi Tutanhamon-kiállításról jelentkezik kiállításkritikával. Végezetül Simon Zsolt, Bálint Gábor és Felföldi Szabolcs könyvkritikáit olvashatjuk, ráadásként pedig Ritoók Zsigmond szellemes írását Fehér Bence és Rihmer Zoltán egy-egy, latin nyelven írt szonettkoszorújáról.

Ezúton is jó olvasást kíván a szerkesztőség!