Csehy Zoltán lírai útibeszámolója Rómáról a literán. Képekkel, színekkel, szagokkal!
"...ami muzeális, az lényegében eleven, hogy visszaképzelhető egy-egy hiányzó tag, kar, orr vagy hajfürt, hogy ez a város nem kész, nem egész, nézz és láss, hanem világosan számít rá, számít rád is, hogy kiegészítsd, hogy a törmelékeiből újrateremts, hogy egy lemetszett császárkori ujjban észre vedd a testet, akár a robogón elsuhanót, akár a világ legolcsóbb földalatti könyvesboltjának eladóját..."
Tegnap nyílt a Szépművészeti Múzeumban a Turner és Itália című kiállítás. Italo-, anglo-, és antikvitománok számára különleges esemény, hiszen önálló Turner-kiállítás még nem volt Magyarországon.
Az október 25-ig megtekinthető tárlat áttekintést nyújt arról, hogy pályája során hogyan viszonyult Turner (1775-1851) Itáliához: kezdetben, amikor még csak más művészek alkotásain keresztül ismerhette a mediterrán tájat és az antik műemlékeket, később, amikor rövidebb-hosszabb Itáliai tartózkodásai során saját szemével is tanulmányozhatta azokat, és végül amikor élete vége felé egészen elképesztő kísérletezésbe kezdett, tipikus romantikus gesztussal elmosva a határt befejezetlen és befejezett műalkotás között.
A kiállítás (szerintem) legizgalmasabb darabjai ez utóbbi kategóriába esnek, s köztük akad számos mitológiai kép is. Bár sajnos a legismertebb remekműveket (mint pl. a Dido Karthagót építi, vagy a Flotta távozása, előtérben az alig kivehető Didóval, magna stipante caterva) nem hozták el a Tate Britainből, azért elgondolkodtató, magávalragadó, különleges látásmódot tükröző alkotások itt is vannak, ajánlom az aranyágat tartó Sibyllát, a fényártól szinte kivehetetlen Velence látképét, vagy a Sychaeus sírjához érkező Didót és Aeneast, a kép közepén a jellegzetesen turneri mindent lángba borító nappal.
Az MFT Antik és Középkori Filozófia Szekciójának kérésére tesszük közzé az alábbi konferenciafelhívást.
Nemlét, képmások és hamisság az antik filozófiában
Az MFT Antik és Középkori Filozófia Szekciója és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Filozófia Tanszéke konferenciát rendez Piliscsabán, 2009. október 9-én és 10-én. A rendezvény a 2007. májusában tartott Filozófia és tudomány az Ókorban c. konferenciával megkezdett sorozatot folytatja.
A nemlét, a képmások és a hamisság egymással összefüggő fogalmak, melyekkel kapcsolatban Parmenidész és a szofisták óta számos paradoxon merült fel. A paradoxonokra kidolgozott megoldások nem csupán önmagukban érdekesek, hanem szerzőiknek a valóságról és az igazságról alkotott elgondolásairól is sokat elárulnak. A címen megjelölt kérdéskört integratív témaként értelmezzük, mely metafizikai, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai, logikai, művészetelméleti és rétorikai vonatkozásokkal is bír. A konferenciára a lét és a nemlét, a mentális, nyelvi és művészi reprezentáció, igazság, hamisság és megtévesztés kérdéseinek antik elemzéseit taglaló előadásokat várunk.
Az előadásokra 30 perc, a vitára további 10 perc áll rendelkezésre. A konferencia két napja alatt körülbelül 15 előadás hangzik el. Ebből az anyagból az Ókor c. folyóirat válogatást jelentet meg.
Kérjük, jelentkezésüket 2009. július 20-ig juttassák el Bene Lászlónak (e-mail: benel@elte.hu). Amennyiben a konferencián előadással kívánnak részt venni, a tervezett előadás címét és rövid (max. 500 szó terjedelmű) absztraktját is várjuk. Okt. 9-re szállás jutányos áron foglalható (kb. 2000 Ft/fő). A megadott időpontig szállásigényüket is szíveskedjenek jelezni.