2010. február 1.

Ókor 2009: rövid ismertetés

Elnézést kérek: a múlt év során elhanyagoltam az Ókor egyes számainak ismertetését itt az Ókorblogon. A Facebook-on alakult Ókor-csoport - melynek létrejöttét a szerkesztőség nevében köszönettel üdvözlöm - nem hagyta szó nélkül mulasztásomat, és ezt biztatásnak veszem mulasztásom pótlására. Úgyhogy – röviden – néhány szó a tavalyi számokról, szerzők és címek említése nélkül: ehhez lásd a folyóirat honlapjára mutató linkeket.


2009/1: Antik Gyűjtemény 100


Az első szám a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye centenáriumi ünnepségsorozatának tiszteletére készült, és a százéves ünnepség alkalmából rendezett események anyagából válogat. A tanulmányok, melyek a nemzetközi konferencia előadásainak egy részét tartalmazzák, sorrendben a görög geometrikus vázákról, a közép-európai etruszk és itáliai leletekről, civilizáltak és barbárok viszonyáról, Dionysos vázafestészeti megjelenéséről, az alexandriai művészetről és Apollón ikonográfiájáról szólnak, zömmel tehát az antik művészetet tárgyalják, erős vallástörténeti hangsúllyal.

A tömör esszék egy-egy problémafelvetést fogalmaznak meg az antikvitás mai recepciójáról, hazai tudós értelmiségiek tollából, a Költőverseny szellemes versei pedig – kiváló poétáinktól – a múzeummal magával mint az antikvitás szellemének egyik lehetséges helyszínével és letéteményesével lépnek termékeny dialógusba, a magyar költészet antikizáló hagyományaira - olykor parodisztikusan - reflektálva.

A Múzeum rovatban ’Az évszak műtárgya’ sorozat centenáriumi különkiadását találjuk a Makedóniából kölcsönzött lakomakellékekről, továbbá a sorozat következő darabját, és ismertetést egy egri antik tárgyú kiállításról. A könyvismertetések tárgya egy görög vallástörténeti és egy római filozófiatörténeti forrás magyar kiadása, illetve egy római vallástörténeti és egy görög művészettörténeti monográfia.


2009/2: nem tematikus


Tavalyi második számunk nem tematikus, ám helyet kapott benne egy tematikus blokk, a centenáriumi konferencia anyagának első számunkban meg nem jelent része: egy-egy tanulmány a görög koroplasztikáról, Caligula portréábrázolásairól és a varázsgemmákról. A tematikus rendbe nem foglalható tanulmányok között többségbe kerültek az Ókori Keletet tárgyaló írások, sorrendben az i. sz. első évezred Mezopotámiájáról, az asszír birodalmi expanzió ideológiájáról, a luvikról, Nagy Kyros emlékezetéről, valamint a Selyemútról. A további cikkekben olvashatunk a görög tudomány értelmezéséről (a folyóiratban folytatólagosan közölt Popper-Kirk-vita részeként), a görög vázafestészet zenei témáiról, illetve Hannibal disznajáról.

Textus rovatunk két új forrásfordítással jelentkezik (görög és egyiptomi), a Régészet rovatban libanoni ásatásokról lehet olvasni, a Múzeum rovat pedig ’Az évszak műtárgya’ sorozat aktuális darabját hozza. Könyvismertetés helyett e számban ünnepi beszélgetést találunk a Bolyai-díjjal kitüntetett Ritoók Zsigmond professzorral 80. születésnapja alkalmából, ezúttal kifejezetten tudományos érdeklődési területeiről.


2009/3–4: Alvilágképek


Tavalyi utolsó – tehát legfrissebb – számunk ismét tematikus, az alvilág és a halál témája köré épül. A tanulmányokban olvashatunk a mezopotámiai temetkezési szokásokról, Nergal alvilági útjáról, az egyiptomi Meriré túlvilági utazásáról, egy összefoglaló cikket a halottak szerepéről a görög vallásban és mitológiában, továbbá az eszkhatológiáról a korai görög gondolkodásban, izgalmas görög és római kísértethistóriákról, többszörösen az antik mágiáról alvilági istenek és hulladémonok kontextusában, a római gyászszertartásokról antropológiai és vallástörténeti megközelítésben, valamint a császárkori Pannonia temetkezési szokásairól.

A Textus rovatban egy Pindaros-óda új, szabadverses fordítását találjuk, kommentár kíséretében. A régészeti írások között egy aquincumi sírcsoportról és carnuntumi falfestményekről, míg a Múzeum rovatban (’Az évszak műtárgya’) Hopp Ferenc antik műtárgyairól olvashatunk. A könyvismertetések egy görög művészettörténeti, egy neveléstörténeti és egy, az ókori Izrael történetéről szóló monográfiát tárgyalnak.

Nincsenek megjegyzések: