Ókor - zenés szerkesztőségi est

Szeretettel meghívjuk az

ÓKOR

folyóirat zenés szerkesztőségi estjére

Időpont és helyszín:

2010. december 9., csütörtök, 18.00

Szatyor Bár és Galéria

(1111 Budapest, Bartók Béla út 36.)

A program:

Az Ókor szerkesztői a 2010-ben megjelent számokról és a jövő évi tervekről

Bolonyai Gábor (ELTE BTK Görög Tanszék) előadása

„Görög költők Mátyás könyvtárában” címmel

Angol reneszánsz és francia barokk gambaconsort zenét játszik az

Arión Consort

Tagjai:

Szabó Zsolt, discant viola da gamba (művészeti vezető)

Dinyés Soma, discant és alt viola da gamba

Stollár Xénia, tenor viola da gamba

Szilágyi Attila, basszus viola da gamba

Filozófiai Istentan - konferencia

A PPKE BTK Filozófiai Intézete

szeretettel vár minden érdeklődőt az alábbi konferenciára

Filozófiai Istentan

Időpont: 2010, dec. 2.

Hely: Stephaneum, Pázmány terem

Program:

9.30-9.55 (+ 15 perc diszkusszió) Bárány István (ELTE): Az istenfogalom változásai az ötödik században: Empedoklész istenei.

10.10-10.35 (+15) Lautner Péter (PPKE BTK): Az arisztotelészi mozdulatlan mozgató oksági viszonyai.

10.50-11.05 – szünet.

11.05-11.30 (+15) Németh Attila (ELTE): Cicero és az epikureus teológia.

11.45-12.10 (+15) Bene László (ELTE): Isteni gondviselés, fátum és morális felelősség a középső platonizmusban.

12.25-13.30 – szünet.

13.30-13.55 (+15) Bakos Gergely (Sapientia): A gondolkodás tapasztalata Canterbury Szt. Anzelmnél.

14.10-14.35 (+15) Schmal Dániel (PPKE BTK): Descartes ontológiai istenérvének leibnizi kritikája.

14.50-15.15 (+15) Hankovszky Tamás (PPKE BTK): Az abszolút én és az abszolútum Fichténél.

15.30-15.45 – szünet.

15.45-16.10 (+15) Puskás Attila (PPKE HTK): A politeizmus dícsérete? Megjegyzések a monoteizmussal szembeni kritikákhoz.

16.25-16.50 (+15) Mezei Balázs (PPKE BTK): A francia fenomenológia teológiai fordulata.

Absztraktok és további információk letölthetők majd a PPKE BTK Fil. Int. honlapjáról.

Stephen Hodkinson előadása a spártai nevelésről - meghívó

Az Ókortörténeti Tanszék

tisztelettel meghívja Önt

Stephen Hodkinson

(University of Nottingham, Department of Classics)

Some recent controversies in the education of Spartan boys

című előadására

2010. november 26-án, pénteken 16.00 órára az I. em. 138. terembe.

(1088 Budapest Múzeum krt. 6-8.)

A közvélekedés egy olyan államilag szervezett oktatási rendszernek tartja a spártai nevelést, amely egyedülálló az antik görög világban, és amely legfőképp a katonai kiképzésnek van alárendelve. Bár a téma kutatóin kívül talán kevesen értesültek róla, az elmúlt másfél évtized szakirodalma számos ponton megkérdőjelezte a fenti képet, elsősorban a nevelés állami kontrollját és katonai orientációját illetően. Az újabb értelmezések részint alaposabb forráskritikán alapulnak, azaz jobban tekintetbe veszik az ókori források jellegét és minőségét, másfelől pedig azt sem mulasztják el feltárni, hogy a spártai nevelésről írt alapvető szakmunkákat hogyan befolyásolta a modern kor szellemi-politikai közege. Meglepő módon a hagyományosabb nézetek hívei nem hagyták szó nélkül a revizionisták érveit, amelyek egyébként számos fontos kérdésben egymásnak is ellentmondanak. Az előadás áttekinti a spártai nevelés historiográfiájának fejlődését az 1960-as évektől kezdve, bemutatja a jelenleg is tartó viták főbb témáit, és helyzetjelentést ad a spártai fiúk neveléséről folyó polémiáról.

Filológia - nyilvánosság - történetiség

Filológia - nyilvánosság - történetiség

„A filológia mint kultúrtechnika” MTA TKI-projekt és „Az irodalmi nyilvánosság az antikvitásban” OTKA-projekt konferenciája

A „Kultúrák párbeszéde” TÁMOP-projekt nyitórendezvénye

2010. november 25–27.

ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

1088 Bp., Múzeum krt. 4/A

A/329 (Horváth János terem)

PROGRAM

November 25., csütörtök

Elnök: Kecskeméti Gábor

9⁰⁰–9²⁰ Megnyitó

Dezső Tamás | Kulcsár Szabó Ernő

9²⁰–9⁴⁰ Dávidházi Péter

Egy utalásnyi kulturális emlékezet: The Waste Land, Ezekiel és a magyar fordítások

9⁴⁰–10⁰⁰ Kabdebó Lóránt

Borzsák István Tacitus-óráinak módszerbéli segítsége az 1927–1928-as Szabó Lőrinc-szövegek önmagukkal való szembesüléseinek számbavételekor

10⁰⁰–10²⁰ Tverdota György

József Attila Irodalom és szocializmusának textológiai és filológiai kérdései

10²⁰–10⁵⁰ Vita

10⁵⁰–11²⁰ Kávészünet

Elnök: Dávidházi Péter

11²⁰–11⁴⁰ Kecskeméti Gábor

Logikai és retorikai paradigmák között: a kora újkori németországi hermeneutika születése

11⁴⁰–12⁰⁰ Bednanics Gábor

Az esztétizmus nyilvánossága

12⁰⁰–12³⁰ Vita

12³⁰–14⁰⁰ Ebéd

Elnök: Kabdebó Lóránt

14⁰⁰–14²⁰ Eisemann György

Filológia, poétika, romantika

14²⁰–14⁴⁰ Bónus Tibor

Metasztázis, olvasás, filológia (Proust)

14⁴⁰–15⁰⁰ Vincze Ferenc

A kritikai kiadás mint Dsida Jenő költészetének lehetséges (újra)értelmezése

15⁰⁰–15³⁰ Vita

15³⁰–16⁰⁰ Kávészünet

Elnök: Eisemann György

16⁰⁰–16²⁰ Hansági Ágnes

Lebomló médiumok – épülő archívumok: az irodalom nyilvánossága

16²⁰–16⁴⁰ Onder Csaba

Kölcsey, a filológus

16⁴⁰–17⁰⁰ Vaderna Gábor

Döbrentei Gábor, a szerkesztő

17⁰⁰–17³⁰ Vita

18⁰⁰ Fogadás

November 26., péntek

Elnök: Ferenczi Attila

9⁰⁰–9²⁰ Déri Balázs

Idézet, parafrázis és társai, valamint az irodalmi nyilvánosság

9²⁰–9⁴⁰ Kozák Dániel

A jó, a rossz, és a könnyen érthető variáns. Egy új Statius-szövegkiadás

9⁴⁰–10⁰⁰ Tamás Ábel

A nyilvánosságra hozás a klasszika-filológia diskurzusában

10⁰⁰–10³⁰ Vita

10³⁰–11⁰⁰ Kávészünet

Elnök: Déri Balázs

11⁰⁰–11²⁰ Ferenczi Attila

A római irodalom története és a derengés

11²⁰–11⁴⁰ Oláh Szabolcs

A keresztény humanista Élektra-filológia médiumötvözetei. Túlfokozott önmegjelenítés és diszkurzív magatartásajánlat az első magyar drámafordításban

11⁴⁰–12⁰⁰ Hárs Endre

Szemelvény és szenvedély. Múltmentés Herder késői folyóiratában

12⁰⁰–12³⁰ Vita

12³⁰–14⁰⁰ Ebéd

Elnök: Lőrincz Csongor

14⁰⁰–14²⁰ Fehér M. István

„A szavak szeretete” – a „bölcsesség szeretete”. Filológia és filozófia hermeneutikai nézőpontból

14²⁰–14⁴⁰ Molnár Gábor Tamás

Filológia és/vagy szövegértés?

14⁴⁰–15⁰⁰ Fogarasi György

Egyáltalán olvasni: Heidegger, Marx és a filológia technicitása Friedrich Schlegelnél

15⁰⁰–15³⁰ Vita

15³⁰–16⁰⁰ Kávészünet

Elnök: Fogarasi György

16⁰⁰–16²⁰ Fried István

Fejezetek a magyar germanisztika történetéből (Heinrich Gusztáv és Bleyer Jakab)

16²⁰–16⁴⁰ Kelemen Pál

„Gyűjteni és ápolni”. A biedermeier irodalom filológiai feltalálása

16⁴⁰–17¹⁰ Vita

November 27., szombat

Elnök: Szirák Péter

9⁰⁰–9²⁰ Lőrincz Csongor

Példaszerűség és filológia

9²⁰–9⁴⁰ Kékesi Zoltán

A hang inskripciója – az „archivális hatalom” nyoma. A „treblinkai
dal” Claude Lanzmann Shoah című filmjében

9⁴⁰–10⁰⁰ Lénárt Tamás

Fotográfia, város, archívum (Klösz György városfotói)

10⁰⁰–10³⁰ Vita

10³⁰–11⁰⁰ Kávészünet

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő

11⁰⁰–11²⁰ Szirák Péter

Megértés-teljesítmények a két világháború közötti magyar útirajzban (Szabó Lőrinc, Németh László, Kosztolányi Dezső,

Márai Sándor)

11²⁰–11⁴⁰ Mekis D. János

Biográfia, szerzőség, interpretáció – a Márai-filológiáról

11⁴⁰–12⁰⁰ Bengi László

Névtelenség és nevesítés: az újságíró Kosztolányi és nyilvánossága

12⁰⁰–12³⁰ Vita

12³⁰ Zárszó

Kulcsár Szabó Ernő

Ókortudományi Társaság - meghívó

MEGHÍVÓ

AZ ÓKORTUDOMÁNYI TÁRSASÁG

2010. NOVEMBER 19-ÉN, PÉNTEKEN DU. 5 ÓRÁTÓL TARTANDÓ

felolvasó ülésére, amelynek programja:

ADAMIK BÉLA:

" Prozódia, metrika, értelmezés: Catullus 116. carmene"

és

KOVÁCS PÉTER:

"Diocletianus és Pannonia"

című előadásai.

Helye:

ELTE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

Kerényi Károly terem

Budapest, VIII. ker. Múzeum körút 4/F, félemelet

(Zenei Tanszéknél)

Alföldy Géza előadása - meghívó

Alföldy Géza:

Görög feliratok a hispaniai Tarraco városából

Előadás 2010 november 29-én, hétfőn 16.00 órakor

az ELTE Ókortörténeti Tanszékén (II. 252)

Tarraco (Tarragona) a római korban Hispania citerior provincia fõvárosa volt. Több mint 1600 római feliratos emléke a Corpus Inscriptionum Latinarum II²/14, Pars altera kötetében kerül kiadásra, amely közvetlenül megjelenés előtt áll. A túlnyomó többségben latin nyelvű feliratok mellett ismerünk ebből a városból nem kevés görög nyelvű ill. bilinguis (latin-görög nyelvű) feliratot is, amelyek szintén benne lesznek az új Corpusban, mivel ugyanazokról a történeti kérdésekről nyújtanak információt, mint a latin szövegek. E feliratok egy része eddig kiadatlan volt, a többi közül eddig számosat téves olvasattal ill. téves interpretációval tettek közzé. E feliratok részben görög anyanyelvű bevándorlókhoz köthetők, részben a helyi lakosság művelt csoportjainak produktumai. Időben a Kr. e. 2. századtól a késői császárság koráig tartó időszakban oszlanak meg, és így azt bizonyítják, hogy a görög nyelv és kultúra Tarraco történetének valamennyi korszakában nyomokat hagyott, mégpedig nagyobb mértékben, mint Hispania más városaiban és egyáltalán a Római Birodalom nyugati tartományaiban.